„Boldogok a tisztaszívűek, mert ők meglátják az Istent.” (Mt 5,8)
“Bódi Mária Magdolna, 17 éves volt, amikor eldöntötte, hogy szerzetesnővér lesz.
Szülei azonban határainkon kívülről menekültek, ezért nem voltak személyes okmányaik, így nem köthettek házasságot. Emiatt Magdi törvénytelennek számított, és ezért nem vették fel apácának. Így lett gyári munkás.
De volt olyan mély hite és istenkapcsolata, hogy ez a kudarc nem törte össze,
hanem megtalálta a módját, hogy mégis Isten szolgálatába állítsa életét:
civilként tett magánfogadalmat, mintha szerzetesnővér lenne. Ilyen lelkülettel járt naponta szentmisére, szentáldozáshoz járult, és hétköznapi életét is Jézus jelenlétében igyekezett élni.
A fennmaradt vallomások és fényképek mind arról tanúskodnak, hogy vidám természetű leány volt. És ez azért érdekes, mert emberi elképzelései közül
szinte semmi sem sikerült, valami mindig ellene szólt. És Magdi nem adta fel,
nem keseredett el – a kudarcok ellenére teljes szívvel bízott Istenben, aki
jobban tudja, mi hasznos neki, mint saját maga.
Szülei nem gyakorolták a hitüket.
Magdi a hittanórákon ismerkedett meg a vallással, és szerette meg az Istent.
Látjuk: Istennek semmi sem lehetetlen; Isten akarata elé nem lehet csapdákat
elhelyezni, akarata megmásíthatatlan – az istentelenségnek és a gonoszságnak
nincs hatalma a jószándékú ember felett.
Első csodája, amit kiesdett az Istentől: szülei megtérése volt;
vértanú halála után egy hónappal szülei megtértek és házasságot kötöttek.
Bódi Mária Magdolna 24 éves korában, a II. világháború végén, a szovjetek bejövetelekor embertársait védve adta életét. Tudta, hogy a nők veszélyben vannak, és
amikor meglátta lakóhelyén, Literén a közeledő szovjet katonákat, gyorsan biztonságba helyezte a menekülő nőket, és emiatt egy felbőszült katona lelőtte őt.
Halála előtt, égre emelt karokkal így fohászkodott: „Uram, Királyom, végy magadhoz!”
Bódi Mária Magdolnát, 2025. szeptember 06-án avatták boldoggá, Veszprémben.
Részlet: Garadnay Balázs atya prédikációjából
Facebook oldalunk