Kedves Testvérek!
2023. október 29-én, vasárnap az esti szentmise már 17 órakor kezdődik.
Istennek hála – Magyarország Kormányának, a Pécsi Egyházmegyének és templomunk híveinek nagylelkű adományából – Oszoli Dénes tervei alapján, Bognár Miklós irányításával és Nagy Mihály tevékeny közreműködésével, a Pécsi Építő és Tatarozó Zrt. kivitelezésében felújíthattuk templomunkat. 2023. szeptember 3-án Felföldi László püspök atya megáldotta templomunkat, s azt a lelki munkálkodást, amit igyekszünk az Úr dicsőségére és a lelkünk javára végezni.
Garadnay Balázs plébános
MEGVALÓSULT MAGYARORSZÁG KORMÁNYÁNAK TÁMOGATÁSÁVAL
A pécsi Bártfa utcai templom felújítása– EEÖR-KP-1-2021/1-001276
A 2023-ban megkezdett felújítás során a megvalósított beruházással elkészült a templom tetőszerkezetének megerősítése, a héjazatcsere, valamint a bádogos szerkezetek és látszó ereszdeszkázatok cseréje is. A tetőzet egy új könnyűszerkezetes toronnyal bővült, ahova a meglévő harang áthelyezésre került és mindemellett a villámhárító rendszer kiépítésére is sor került. A hitételi közösség számára a megvalósult beruházás nagy jelentőséggel bír.
A projekt címe: „A pécsi Bártfa utcai templom felújítása”
A projekt azonosítószáma: EEÖR-KP-1-2021/1-001276
A szerződött támogatás összege: 15.000.000.- Ft
Köszönjük a támogatást!
Carlo Acutis (1991-2006) olasz szülők gyermekeként Londonban született. Szülei nem voltak különösebben vallásos emberek, Carlót nagynénje révén érintette meg az Úr kegyelme. Azóta már a szülei is megtértek, s édesanyja Carlót nevezi az ő megmentőjének.
Összesen 15 év adatott meg neki itt a földi életben, s ezalatt nőtt a lelki élet kiemelkedő példaképévé. Rövid életére a természetességgel megélt, elkötelezett hitélet volt jellemző, a forró szeretet Jézus és a Szűzanya iránt. 14 évesen hitoktatója felkérte „segéd-hitoktatónak”, és a kisebb gyerekeket tanította, nevelte Isten szeretetére, és a plébánia önkénteseként – megtakarított zsebpénzéből – segítette a hajléktalanokat és a szegényeket. A plébánián jótékonysági vásárokat szervezett a missziók megsegítésére.
Mindezek mellett olyan volt, mint bármelyik kiskamasz, nyitott volt a világ dolgaira, szenvedélyesen érdekelte az informatika. Filmeket készített és vágott, programozott, weboldalakat szerkesztett, képregényeket tervezett. Sportolt és társasági ember volt, barátai felnéztek rá. Önfegyelme és tudatos életvitele példaként áll előttünk: önmaga korlátozta a videojátékokkal töltött idejét: heti 1 órát engedélyezett magának – s azzal magyarázta, hogy nem válhat semminek sem a rabjává.
Milánóban kezdte meg iskolai tanulmányait, és plébánosa felterjesztésére püspöke engedélyezte, hogy korát megelőzve már 7 évesen elsőáldozáshoz járuljon. Carlo méltó volt erre a különleges engedélyre és meg is hálálta: minden nap részt vett a szentmisén és szentáldozáshoz járult, mise után pedig ott térdelt a tabernákulum előtt. Életében központi helyet foglalt el az eucharisztikus Jézus szeretete, és rendszeresen imádkozta a rózsafüzért. Papírra vetette lelkének felismerését: „Minél többször járulunk szentáldozáshoz, annál inkább hasonlatossá válunk Jézushoz, és már itt a földön megízleljük a mennyországot.”
Az Úr különleges képességgel áldotta meg: a számítástechnika zsenijének tartották. Kiemelkedő képességét is Isten dicsőségére fordította: a technika modern eszközével is az Eucharisztia tiszteletét kívánta terjeszteni. Szomorúan látta, milyen sok ember nem járul szentáldozáshoz, és kereste a módját, hogy felébressze lelkiismeretüket, és ráébressze őket az Eucharisztia fontosságára. Ezért 11 éves korában létrehozta a Virtuális Eucharisztikus Múzeumot,[1] melyben bemutatott 136 eucharisztikus csodát a világ minden tájáról. Arra kérte szüleit, vigyék el minden eucharisztikus csoda helyszínére – ez a csodálatraméltó terve két és fél év alatt valósult meg.
Életét, életszentségét meghatározó gondolataiból:
Carlo 2006. október 12-én hunyt el Milánóban: a leukémia egy igen agresszív változata három nap leforgása alatt kioltotta földi életét. Haldoklásában így vigasztalta édesanyját: „Azzá válok, aki már most vagyok Isten gondolataiban.”
Két hónappal a halála előtt, amikor még semmi tünete nem volt a betegségének, felvett egy videót, amit a szülei csak sokkal később találtak meg, és amelyben mosolyogva azt mondta, hogy kész meghalni, és kérte, hogy Assisiben temessék el. Mindezt egy teljesen egészséges, 15 éves fiú vette filmre! Gyorslefolyású betegségében szenvedéseit a pápáért és az egyházért ajánlotta fel.
Carlót – kívánságának megfelelően – Assisiben temették el. Földi maradványait 2019-ben a Szent Ferenc ruhái levetéséről (Spogliazione) nevezett Szűz Mária templomban helyezték el.
Könyvek és egy dokumentumfilm hirdeti az egész világon Carlo rendkívüli életét. A világ minden táján fiatalok tanúsítják, hogy konkrét segítséget jelent számukra Carlo életpéldája. Sokan arról számolnak be, hogy Carlo példájára sok év után megtértek és újra közel kerültek a hithez. A tizenévesek tapasztalata: egyszerre lehetnek szentek, átlagosak és egyediek. Carlo hiteles erőforrása kortársainak: élete igazolja, hogy ma is lehetséges Jézus útját járni. És talán azt is, hogy másikat nem érdemes.
Ferenc pápa 2018-ban Carlót Isten tiszteletreméltó szolgájának nyilvánította, 2020 februárjában pedig közzétették azt a dekrétumot, amely egy Carlo közbenjárásának tulajdonított csodás gyógyulást ismer el. A dekrétumban említett csoda 2013-ban történt, egy hasnyálmirigy gyulladásban szenvedő milánói brazil kisfiú esetében, akit állapota súlyossága miatt már meg sem műtöttek. Ekkor a család és a plébánia bizalommal teli imádságba kezdett, és kérte a szentség hírében meghalt Carlo Acutis közbenjárását.[2] Az Úr pedig megtette a csodát.
Carlo Acutist 14 évvel a halála után, 2020. október 10-én Assisiben a Szent Ferenc bazilikában boldoggá avatták. Ünnepe: október 12.
Előtte – az előírás szerint – a 2019-ben áthelyezett sírját kinyitották, és testét szinte romlatlannak találták. A fiatalok iránti üzenet gyanánt testét sportruházatba öltöztették, és üvegkoporsóját 17 napon át nyitva hagyták, hogy tisztelői kifejezhessék előtte, pontosabban az Úr előtt a szeretetük és csodálatuk megnyilvánulását.
Mikor a szíved már
csordultig tele,
Mikor nem csönget rád soha senki se,
Mikor sötét felhő borul életedre,
Mikor, kiket szeretsz, nem jutsz az eszükbe,
Ó lélek, ne csüggedj! Ne pusztulj bele!
Nézz fel a magasba, reményteljesen,
S fohászkodj: MIATYÁNK, KI VAGY A MENNYEKBEN!
Mikor a magányod ijesztőn
rád szakad,
Mikor kérdésedre választ a csend nem ad,
Mikor körülvesz a durva szók özöne,
Átkozódik a rossz: – Merre van Istene!
Ó lélek, ne csüggedj! Ne roppanj bele!
Nézz fel a magasba, és hittel rebegd:
Uram, SZENTELTESSÉK MEG A TE NEVED!
Mikor mindenfelől forrong a
nagyvilág,
Mikor elnyomásban szenved az igazság,
Mikor a Pokol szabadul a Földre,
Népek homlokára Káin bélyege van sütve,
Ó lélek, ne csüggedj! Ne törjél bele!
Nézz fel a magasba, hol örök fény ragyog,
S kérd: Uram, JÖJJÖN EL A TE ORSZÁGOD!
Mikor beléd sajdul a rideg
valóság,
Mikor életednek nem látod a hasznát,
Mikor magad kínlódsz, láztól gyötörve,
Hisz bajban nincs barát, ki veled törődne!
Ó lélek, ne csüggedj! Ne keseredj bele!
Nézz fel a magasba, hajtsd meg homlokod,
S mondd: URAM, LEGYEN MEG A TE AKARATOD!
Mikor a kisember fillérekben
számol,
Mikor a drágaság az idegekben táncol,
Mikor a gazdag milliót költ: hogy éljen,
S millió szegény a nincstől hal éhen,
Ó lélek, ne csüggedj! Ne roskadj bele!
Nézz fel a magasba, tedd össze két kezed,
S kérd: URAM, ADD MEG A NAPI KENYERÜNKET!
Mikor életedbe lassan
belefáradsz,
Mikor hited gyöngül, – sőt, ellene támadsz,
Mikor: hogy imádkozz, nincs kedved, sem erőd,
Minden lázad benned, hogy tagadd meg ŐT,
Ó lélek, ne csüggedj! Ne egyezz bele!
Nézz fel a magasba, s hívd Istenedet:
Uram, segíts, S BOCSÁSD MEG VÉTKEIMET!
ikor hittél abban, hogy
téged meg becsülnek,
Munkád elismerik, lakást is szereznek,
Mikor verítékig hajszoltad magad,
Később rádöbbentél, hogy csak kihasználtak…
Ó lélek, ne csüggedj! Ne ess kétségbe!
Nézz fel a magasba, sírd el Teremtődnek:
Uram, MEGBOCSÁTOK AZ ELLENEM VÉTKEZŐKNEK!
Mikor a nagyhatalmak a békét
tárgyalják,
Mikor a béke sehol, csak egymást gyilkolják,
Mikor népeket a vesztükbe hajtják,
S kérded: miért tűröd ezt? ISTENEM, MI ATYÁNK?!
Ó lélek, ne csüggedj! Ne pusztulj bele!
Nézz fel a magasba, s könyörögve szólj!
Lelkünket kikérte a rossz, támad, s tombol…
URAM, MENTS MEG A KÍSÉRTÉSTŐL!
MENTS MEG A GONOSZTÓL!
ÁMEN.
UTÓHANG
S akkor megszólal a MESTER,
keményen – szelíden,
Távozz Sátán – szűnj vihar!
BÉKE, s CSEND legyen!
Miért féltek kicsinyhitűek?
BÍZZATOK! Hisz’ én
megígértem Nektek:
Pokoli hatalmak rajtatok erőt nem vesznek!
Hűséges kis nyájam, ÉN PÁSZTOROTOK vagyok,
S a végső időkig – VELETEK MARADOK!
Szeptember 10-én ,szombaton “Fiatalok a keresztény Európáért” mottóval katolikus ifjúsági találkozó lesz a Margitszigeten, amelyet egyben a krakkói IVT utótalálkozójának is szánunk.
A találkozó fő szervezője az Újpest-Kertvárosi Plébánia, fővédnöke Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi püspök, vendégelőadója Böjte Csaba ferences atya, támogatója az Emberi Erőforrások Minisztériuma.
Biztosak vagyunk benne, hogy a résztvevő fiataloknak fontos és jó közösségi élményt jelent majd ez a találkozó, ugyanakkor komoly és szép tanúságtétel lenne, ha katolikus fiatalok meg tudnák tölteni a szabadtéri színpad nézőterét. Ez meglehetősen ambíciózus célkitűzés, mivel a férőhelyek száma majdnem 3000.
Mellékelten küldöm Palánki Ferenc püspök úr, a Püspöki Konferencia ifjúsági bizottsága elnökének meghívólevelét, amelyet a plébánosoknak írt, kérve a szervezőket annak továbbításában.
További információk a találkozó folyamatosan frissülő facebook-eseményén találhatóak:
https://www.facebook.com/events/1803778216523466/
Köszönettel és üdvözlettel:
Mihályi György
Amikor születtem, nem jeleztek nagyot
messiás-mutató különös csillagok,
csak az anyám tudta, hogy királyfi vagyok.
A többiek láttak egy síró porontyot,
de anyám úgy rakta rám a pólyarongyot,
mintha babusgatná a szép napkorongot.
Maga adta nékem édessége teljét,
úgy ajándékozta anyasága tejét,
hogy egyszer a földnek bennem kedve teljék.
Isten tudja honnan, palástot kerített,
aranyos palástot vállamra terített,
fejem fölé égszín mosolygást derített.
Ma is úgy foltozza ingemet, ruhámat,
ma is úgy szolgál ki, főzi vacsorámat,
mint királyi ember királyi urának.
Amerre én jártam, kövek énekeltek,
mert az édes anyám izent a köveknek,
szíve ment előttem előre követnek.
Amíg ő van, vígan élném a világom,
nem hiányzik nekem semmi a világon,
három bánat teszi boldogtalanságom.
Az egyik bánatom: mért nem tudja látni
egymást a sok ember, a sok-sok királyfi
úgy, ahogy az anyjuk tudja őket látni.
A másik bánatom: hogyha ő majd holtan
fekszik a föld alatt virággá foszoltan,
senki se tudja majd, hogy királyfi voltam.
Hogyha minden csillag csupa gyémánt volna,
minden tavaszi rügy legtisztább gyöngy volna:
kamatnak is kevés, nagyon kevés volna.
Hogyha minden folyó lelkemen átfolyna
s ezer hála-malom csak zsoltárt mormolna,
az én köszönetem így is kevés volna.
Hogyha a föld minden színmézét átadom,
az ő édességét meg nem hálálhatom,
ez az én bánatom, harmadik bánatom.
A Székesegyházi szertartásokat nyomon követhetjük az Egyházmegyénk honlapján:
https://pecsiegyhazmegye.hu/hirarchivum/2910-video-szentmise-kozvetitesek
Facebook oldalunk